A hét (pecsétes) titok
A gasztrobloggerek egyáltalán nem unalmas emberek. Mindig történik valami izgalmas. Törődnek egymással, tanulnak egymás receptjeiből, barátkoznak, kérdezősködnek. Jelenleg egy körkérdés fut, amelynek nyomán megtudhatunk egymásról 7 bensőséges dolgot (akár nevezhetjük titoknak is), jobban megismerhetjük egymást. A kérdést ma tette fel nekem Palócprovence, Duende és Makka. Köszönöm nekik, hogy gondolkodásra késztettek. Izgalmas volt, jó volt. Ezek jutottak eszembe:
1. Imádom a Mahabharat című indiai eposzt. Rengetegszer olvastam és olvasom a könyvet, mindig lenyűgöz és újat ad. Nem tudom megunni. Szeretem a karaktereket, az apró kis melléktörténeteket, a hősöket, a tetteiket, a gondolkodásukat. Szorgalmasan megnéztem az indiai filmváltozatot is, ami – ha jól emlékszem – 96 részes!
2. A nagy álmom, hogy egyszer lesz egy kemencém, amiben majd mesés kenyereket sütök.
3. Rendkívül felidegesít, amikor olyan állatvédő csoportokat hallok szónokolni, akik nem vegetáriánusok!
4. Számomra az év egyik fénypontja a Krisna-völgyi Búcsú, amelyre minden alkalommal 8-10 ezer vendég látogat el hozzánk. Mindig nagyon várom, és valamennyire részt veszek a szervezésében is. Azért szeretem, mert jó látni, hogy a vendégek szinte elvarázsolva, élményekkel telve, boldogan mennek el tőlünk. Már nem kell sokat aludni 
, idén július 24-26. között lesz, és színpadi programmal, kirakodóvásárral, kézműves faluval, indiai esküvővel és öko-bio bemutatókkal várjuk a látogatókat. És persze rengeteg finomsággal!
5. Régen szenvedélyesen gyűjtöttem a szakácskönyveket, ma már nagyon megnézem, hogy melyiket veszem meg.
6. Vonzanak az izgalmas, új dolgok, ezért is szeretek kipróbálni új recepteket. Szeretem időnként átrendezni a lakást, a szobát. Szeretem a színeket!
7. Amit biztosan senki nem tud: miközben e sorokat írom, cseresznyelekvárt főzök. De azt hiszem, itt abba is hagyom, mert amikor utoljára a géphez ültem egy percre, hogy Duendének válaszoljak, megégett egy tepsi süti A főzés egy meditáció, szóval nem teszek többet ilyent!
Továbbküldöm a kérdést Sajtkukac Nikinek és Orsinak.
Jelentkezz főzőtanfolyamaimra!
Varázsolj színes, ínycsiklandó és egészséges ételeket az asztalra!
Többféle főzőtanfolyam - az alapoktól kezdve a vegetáriánus konyha mesterévé válhatsz. Garantáltan elkápráztatod vendégeidet!
Információ a tanfolyamokról »»
Rendeld meg új szakácskönyvemet!
Ha vegetáriánus vagy, vagy csupán szeretnéd egészségesebben elkészíteni a megszokott magyaros ételeket, akkor neked szól az új szakácskönyvem, Vegetáriánus kalandozás a magyar konyhában.
Rendeld meg most egy különleges akció keretében»»
Regisztrálj a 108.hu INGYENES Életmód Magazinra. -24 oldalas, havonta megjelenő, színes magazin. -Sok-sok különleges recepttel. -Hagyományos házi praktikák, gyógymódok -Jóga pózok -A környezetvédelem érdekében csak digitálisan jelenik meg. Nézd meg a korábbi számokat »»
Powered by FireStats
Olvaslak egy ideje, csak eddig csöndben voltam. A 3-as pont nagyon elgondolkodtató. Én szeretem az állatokat, és azt gondolom, hogy teszek is értük, persze, amennyire tőlem tellik. De nem vagyok vegetáriánus. Az állatok többsége sem az. Ez tényleg ennyire összeférhetetlen szerinted?
Nem, dehogy. Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy sokszor látok szervezett állatvédő csoportokat, akik kiállnak amellett, hogy az állatokat jó körülmények között vigyék a vágóhídra, stb. És azt hangoztatják, hogy náluk jobban aztán senki nem védi az állatokat. De az igazi védelem az, ha nem eszi meg őket. Több ilyennel találkoztam, és miután büszkén arról beszéltek, hogy micsoda szuper nagy állatvédők, a “vegetáriánus vagy?” kérdésemre nemmel válaszoltak. Lehet, hogy nem kellett volna beírnom ezt a pontot, mert félreértésre adhat okot. De beírtam, mert ez tényleg nagyon fel tud húzni.
Teljesen igazad van ebben az állatvédős ügyben, szerintem elég álszent dolog ez így. Az más kérdés, ha valaki előre közli, nem vegetariánus, de szeretné, ha az állatok levágása nem horror lenne. Én eszem húst, az emberi emésztőrendszer arra van kitalálva, hogy mindenevő legyen. Tudom, hogy vannak más nézetek is, számomra megférnek egymás mellett. Az is más ügy, ha valaki ideológiai vagy vallási okból táplálkozik valamilyen módszer szerint.
A főzés valóban meditáció!:))
Nem is hallottam erről a nagy búcsúról nálatok, ha sikerül megszervezni itthon, ellátogatunk erre a mostanira majd.
Köszönöm, hogy válaszoltál, jó volt olvasni!
A Krisna-völgyi Búcsúba évek óta készülök, de pont a nagy tömeg, ami visszatart (meg a nagy távolság). Fantasztikus lehet a hangulata, ezért egyszer lehet, hogy erőt veszek a tömegiszonyomon. 
Szia!
Én is rendszeresn látogatom a blogodat, nagyon tetszik! Szeretem nagyon az india ételeket, úgyhogy egyet-kettőt már ki is próbáltam, meg még fogok is…:-)
Két hét múlva lent leszünk a Balatonnál, és onnan szeretném mindenképp meglátogatni a Krisna-völgyet, még sosem voltam ott…Nem gond, ha itt teszek fel pár kérdést ezzel kapcsolatban (hátha mást is érdekel)? Csak nem találtam email címedet itt a blogon, de lehet csak nem találtam…
Minden nap lehet menni? Az étterem is nyitva van minden nap?? Szeretnék mindenképp valami indiai finomságot megkóstolni…Mit lehet meglátogatni, a biofarmot is? És hogy készüljünk, mennnyi időt lehet, érdemes ott eltölteni?
Nagyon köszönöm a válaszodat!
Üdv,
Zsuzsi
Örülök, hogy egyetértünk, Makka
Abban is, hogy a főzés meditáció. És szeretettel várlak a Búcsún! Mégegyszer köszönöm a kérdéseket!
Palócprovence, gyertek el! Bár sokan vannak, a rendezvény helyszíne nagy, ezért nem kell nyomorogni. A színpadi program egy hatalmas sátorban van, aminek csak teteje van, kellemes árnyékot ad, mozog a levegő, ezért melegben is jól érzik magukat a látogatók. Az étterem ilyenkor kitelepül a főtérre, ez is többszáz m2 fedett, árnyékos hely. Nagyon boldog lennék, ha találkozhatnánk
Szia Zsuzsi!
Nagyon örülök, hogy írtál. Annak pedig még jobban, hogy ellátogattok hozzánk. Krisna-völgy mindennap nyitva áll a látogatók előtt 10 és 17 óra között. Ebben az időszakban biztosítunk vendégvezetést csoportoknak is és egyéni látogatóknak is. Az étterem is nyitva van ilyenkor, természetesen indiai ételeket is főznek. Rengeteg látnivaló van, idegenvezetés csak a templomban van, ez kb. 30 perc, de aztán egyénileg látogatható a tehenészet, a biokert, az iskola, az ajándékbolt és az étterem. És persze jó kis sétákat lehet tenni Krisna-völgy egész területén, ahol dísztavak, díszkertek, indiai stílusban épült pavilonok és különleges növények (arborétum) találhatók. Eltölthetitek nálunk az egész napot, de 4 órát legalább érdemes a kirándulásra szánni. Kérlek, írj, ha segíthetek még valamiben! Minden jót!
Hémangi
Jó olvasni ezeket a “vallomásokat”
Persze nekem is van kérdésem a búcsúról : ) Aki nem kocsival megy, az hogy jut el a legkönnyebben hozzátok? Aludni is lehet valahol? Köszi!!
Vonattal lehet jönni Fonyódig, ott át kell szállni és egy másikkal eljönni Somogyvárig, onnan pedig busszal. Van vendégházunk, megadom a tel.számát: (30) 631-0063. Mondjuk már nem sok esélyt látok rá, mert ilyenkor már általában le van foglalva Búcsúra, de hátha. Nagyon jó lenne veled is találkozni, Lúdanyó! Ha jönnél, gyorsan hívd fel a vendégházat! Ja, igen, Somogyvámoson a faluban is adnak ki szobákat, a vendégház üzemeltetője erről is tud felvilágosítást adni. Szólj, ha valamiben segíthetek!
Hémangi, még meggondolom, elsősorban azért, mert én is szívesen találkoznék Veled (és Veled is Lúdanyó)!
)
Köszönöm szépen az írást, Vegavarázs! Jó volt olvasni.
Én is nagyon szeretnék a kemencét, nagy álmom…
Én sem voltam még a búcsún, pedig már többször készültünk. Lehet hogy idén elnézünk arra?!
Igen, egy kemencét el tudnék képzelni Melléd!
A Búcsú időpontját pedig már felvettem a naptáramba.
Szia!
Nagyon köszönöm az infókat! Jövő hét utáni héten biztosan elmegyünk Hozzátok, kíváncsi vagyok nagyon a völgyre! Szerintem akkor egy egész napot rá is szánunk erre a programra!
Szép napot!
Üdv,
Zsuzsi
Amíg nem voltam a nagy konyha főnöke, a Krisna-völgyi Búcsú számomra is az év egyik fénypontját jelentette. Remélem, senkinek sem kell korgó gyomorral hazatérnie.
A vendégek minden évben tele hassal mennek haza! Amióta az étterem kitelepül egy 1000 nm-es sátor alá, senkinek nincs esélye éhezni. Most tudtam meg, hogy 2,5 t étel fogy el a 3 nap alatt! Persze ez azt jelenti, hogy a konyhafőnöknek kell mindezt megfőzni
Kedves Hémangi és Mindenki!
Világ életemben imádtam az állatokat, emellett eddigi életemben kevés húst ettem – nem tudatosan, egyszerűen nem kívánom. Néhány évvel ezelőtt láttam életem legmegrázóbb dokumentumfilmjét, témája az élőállat szállítás volt. A mai napig beleborzongok még az emlékeimbe is és bátran, gondolkodás nélkül vágnám bele a kést azokba az állatkínzó szörnyetegekbe, ha nem ítélnének el gyilkosságért.
A probléma a végletességben gyökerezik. Az emberektől éppúgy nem lehet elvárni, hogy ne egyenek húst, mint hogy ne dohányozzanak – micsoda felháborodás kísérné. Ezért nem a tiltás vagy a teljes megvonás a megoldás. Igaz az is, hogy ‘ragadozók’ vagyunk, tehát kell a hús. Az arany középút az lenne, ha az állatokat Nagy-Britanniából a Balkánig (!!!) már levágva, szétbontva, hűtőkocsikban szállítanák el, nem pedig duplán bezsúfolva, ital és étel nélkül. Amúgy meg tenyészthetnének maguknak. Nem is értettem miért kell a világ végéről szállítani azoknak az ‘állatoknak’ a marhákat. Annyira borzalmasan sajnálom ezt az egészet, meg azt is, hogy nincs elég nagy hangjuk az állatvédőknek, hogy kényszerítsék a politikusokat a változtatásra. Szörnyű ez az egész!
Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a fogyasztói társadalom csodája, hogy nagyon megnőtt a húsfogyasztás. Az emberek meg csodálkoznak nagyokat, hogy miért rákosodik el a gyomruk vagy a beleik. Van aki a mellét verve közli, hogy csak húst hússal eszik. Nem tudom sajnálni az ilyet. Sokkal tudatosabbnak kellene lenni, hogy ezt az óriási húsfogyasztást visszaszorítsuk, de ez nem a mi életünkben fog megtörténni.
Közben megjelent Lucacicám, az arcomba nyávogott, ezzel jelezve, hogy ideje vele is foglalkoznom …
Orsi
Köszi a hozzászólást, Orsi. Nem értek vele egyet, de remélem nem bántalak meg ezzel, hiszen csak beszélgetünk. Szerintem ez a szállítás kérdés arról szól, hogy a történet egy szeletét vesszük figyelembe. A lényeg kimarad! Ugyanis az állatokat azért szállítják a vágóhídra, hogy aztán megöljék őket. Itt nincs középút: csak élet vagy halál. Attól, hogy az állatot luxusautóban szállítják, közben meg a legújabb filmet nézi és a legjobb ételeket tálalják neki, az út végén megölik. És ez itt a lényeg! Az állatkínzás nem merül ki a szállítási körülményekben. A legnagyobb kínzás a gyilkosság!
, és nagyon is el tudtam képzelni a dolgot. A cikk arról írt, hogy semmi különbség nincs közte, hogy idegen állatokat eszünk, vagy a saját kedvenceinket. Mit mondjak, meggyőzött! Mégegyszer köszi, hogy elmondtad a véleményed!
Azzal teljesen egyetértek, amit a húsfogyasztás veszélyeiről írtál. Sajnos kevesen tudatosak erről. Lucacicáról jutott eszembe, hogy nekem éppen az adott egy lökést a vegetarianizmus felé sok évvel ezelőtt, hogy olvastam valamelyik újságban egy cikket a húsevésről. Volt benne egy mondat: “Mit szólna Ön, ha valaki kedvenc kutyáját tálalná fel vacsorára?” Teljesen kibuktam rajta, ugyanis éppen előtte kaptam egy nagyon aranyos kiskutyát (nem volt olyan kicsi, egy rottweiler
Hémangi
Szia!
Ne álmodozz! A sütőben is lehet mesefinom és gyönyörű kenyeret sütni. Én évek óta ezt teszem. Nem kell hozzá nagy tudomány és drága sütőgép sem!
Jó sütést!
Ági
Igen, Ági, tisztában vagyok vele, mert én is ezt teszem. De attól még szeretnék egy kemencét, szóval álmodozok!