ez egy részigazság ( ) már ha ilyen van, ugyanis a kilencvenes években azonnal jöttek ide a nyugati bébiételgyártók, mert éppen az itteni földek azok, amelyek sokkal kevésbé terheltek a növényvédőszerekkel, így az itt termesztettekből lehet a legkevésbé nyomnyi terhelt bébipapit gyártani.
A biogazdákodáshoz abszolút nem értek és vannak itt gyakorló szakemberek, de ha jól emlékszem ott is csak valami 10 év körüli idő (javítsatok ki) az, ami után ’tisztának’ azaz növényvédőszer mentesnek tekintik a talajt.

mindkettőtök munkáját, véleményét tisztelem és nem különben az önálló véleményalkotás szabadságát is.
A táplálkozást illetően egy esetet kivéve kizárólag a saját testem jelzéseit figyelem és ennek megfelelően táplálkozom. A kivételt az jelenti, amikor az általam tanult energetikai irányzat újabb fokozatának elsajátítási studiumára készülök, ekkor, kizárólag saját elhatározásból – nem azért, mert előírt v. kötelező lenne – folyamatos 21 napig, ovo-lakto vegetariánus módon étkezem.Egyébként is előfordul velem, hogyha úgy érzem, napokig vegetáriánus módon étkezem, de ahogy jeleztem is, kizárólag a saját testem jelzéseit figyelembevéve.
Ennyit a táplálkozásról, bárki bármely étkezési szokását szintúgy tiszteletben tartom.
A klímaváltozás – köztük a globális felmelegedés vagy lehűlés – már akkor is jelen volt a Földön, amikor az embernek híre-hamva, ahogy szokták volt mondani, még “egy bűnös gondolat sem volt”.
Vagyis ez egy rendszeresnek tekinthető, természetes folyamat.
Ezt gyönyörűen lehet vezetni a különböző korok ásatásainak eredményéből és mindabból, ami a mai, leírt tudásunkkal bizonyítható.
Innentől fogva maga a klímaváltozás, mint olyan jelenségként teljességgel természetes folyamat: sem sürgetni nem lehet, sem pedig meg nem állítható.
Vagyis a kérdés egész egyszerűen felfújt és több, mint okafogyott.
Amivel maximálisan egyetértek, az az, hogy lehetőségeinkhez – és mindenki ahhoz, amit csak egyénenként, akár a saját háztartásában is megtehet , óvja és védje a környezetét, az ivóvizet és a természetet.
A “teljesítmények” összeadódnak, s ha mi változunk, úgy változik a környezetünk is.
Magyarországon bio-zöldségekről-, gyümölcsökről, állattartásról (beleértve a méheket is) beszélni, egyszerűen, hogy is fogalmazzam: mondjuk úgy, hogy megmosolyogni való, ha viccnek tudnánk felfogni…
A magyarországi földek évtizedekig agyon voltak kemikáliázva olyan vegyszerekkel,- amelyeket tőlünk nyugatabbra, már az 50-60-as években betiltottak, miközben nálunk a 80-90-es években is vígan alkalmaztak -amelyeknek lebomlási ideje, nem ebben az évszázadban telik le.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy egyre többen kerülik a kemikáliák, talajjavítók használatát, csalánnal és hasonlóval permeteznek,ez nagyszerű, magam is így teszek. Üdvözölni való és folytatni kell. De jelen esetben, a ma magyarországi földeken termesztett “bio” bármiről beszélni, a felsőbb szellemi vezető (kinek-kinek ízlése szerint)ellen való vétek, egymás becsapása, rászedése…És ez van olyan mérgező – hanem pusztítóbb -, mint a klímaváltozás.

Üdvözlettel mindenkinek

Akkor a pontosítás: a 148.939.100 km2 11%-a termőföld, ezt osztottam a 7 milliárddal (néhány hónap múlva meg is haladjuk ezt a létszámot), így egészen pontosan 234 m2 az eredmény. Ha 6,7 milliárddal számolunk is csak 244 m2. Tényleg több, mint a 200, de messze az általad említett 20.000 m2 alatt van!

Ez a 234 m2/fő sem egyenletesen oszlik el a termőföldek elhelyezkedése és a népsűrűség függvényében.

Honlapodra az elmúlt években bukkantam, s egy szimpatikus hölgyet(ha jól emlékszem) ismertem meg írásaid alapján. Tetszett, hogy vidékre költöztetek, tetszett az élethez való hozzáállás, stb. Más egyébre az idő távolából már nem emlékszem, de határozottan szimpatikus volt mindaz, amit honlapodon találtam.
Most, amit itt olvastam Tőled, nagyot csalódtam…. nem annyira a tartalom, mint a stílus miatt… személyeskedéstől nem volt teljesen mentes a hozzászólásod, itt-ott karcos volt… nem kellett volna. Kár.
Ne haragudj, de ezt le kellett írjam.

Csak gyorsban eg kis korrekció:

149 millió km2 osztva 6,7milliárd fővel = 0.02km2/fő

1 km2=1millió m2 (100 hektár)

Tehát az általod jelezni kívánt szám nem 200 m2 hanem 20 ezer azaz 100x annyi, mint amit írtál.

Azaz a “levonások” nélkül 1 főre 20 ezer m2 jut, ami 2 hektár.

Csak a matematika miatt, látod nem is olyan egyszerű mint gondolod

Népsürüség:

Magyarország 1,0 fő/hektár
India …………..3,6 fő/hektár
Japán ………….3,3 fő/hektár

Látod ha a Japánok vegetáriánusok lennének úgy mint az indiai testvéreik többsége, akkor sokkal kevesebb halat kéne enniük. Ez persze izlés dolga, felőlem egyenek. De az nem szép dolog, hogy a bálnákat és a delfineket is komolyan vadásszák sajnos egész konkrétan húsevési céllal. Amúgy szeretem a japánokat, tavaly látogattak is bennünket krisna-völgyben japán krisnások Tokióból.

Üdv, gsd

U.I ha elszúrtam valamit a matekkal majd jelezd, kicsit fáradt vagyok már én is ilyenkor…

Egy szóval sem mondtam, hogy vegánságra akarsz rávenni mindenkit, az eredeti cikkből indultam ki és a megjegyzéseim is ehhez kapcsolódtak.

Én is tudományos érveket hoztam fel, de a tudomány megosztott ebben a kérdésben is.
100 évvel ezelőtt csak 1,6 milliárd ember élt a Földön, most viszont 7 milliárd. A régi időkben a szegénység miatt ténylegesen kevesebb húsfélét fogyasztottak, ez igaz. Már csak összmennyiségét tekintve is, hiszen negyed annyian sem éltek, mint most.

Az, hogy 1 kg marhahús előállításához 10 kg gabona vagy szója szükséges, megint csak dobálózás a számokkal. Anélkül, hogy nagyon belemennék a témába (ehhez azért kicsit értek), ezt sok minden befolyásolja. Elsősorban a fajta (nem mindegy, hogy milyen korban éri el a vágsérettséget), a hizlalás intenzitása (intenzív – gabona etetésével vagy extenzív – tömegtakarmányokra alapozott hizlalás). Egyébként az abrak etetése növeli a hús zsírosságát, akárcsak az embernél.
Meg miért is kellene marhahúsban gondolkodni (én életemben háromszor ha ettem marhahúst, sokat mondok), hiszen annyi más egyszerűbben előállítható húsféle van.

A Tokiós példát értem én, hogy nem akarod érteni!
Egészen egyszerűen nincs hol növénytermesztést folytatniuk! Nem véletlenül esznek annyi halat, több mint 70 kg-t fejenként évente, nálunk már csak a szintén szigetlakó izlandiak fogyasztanak több halat (90 kg/fő/év)

A Föld szárazföldi területe nem éri el a 149 millió km2-t, aminek jó része alkalmatlan a növénytermesztésre. Még ha ezeket a területeket nem is vonjuk le belőle, akkor is egy emberre nem sokkal több jutna 200 m2-nél, hogy dacolva az elemekkel és a befolyásolhatatlan időjárással megtermelje magának a betevőt egész évre. Ez egy elképesztő adat (ami nem zsonglőrködés, csak egyszerű matematika )már most is, amikor így is 1 milliárd ember éhezik napi szinten.

Ami az “ökotáriánizmust” illeti, szerintem sem kérdés, hogy mindenkinek – legyen az húsevő vagy vega – a tőle telhetőt meg kell tennie a természet és így a Föld védelme érdekében.

Köszönöm én is a beszélgetést!

Üdvözlettel, Palócprovence

Ha a hozzászólásomat még egyszer áttekinted akkor látod, hogy én nem arról írok, hogy kinek hogy kell áttérnie a vegetáriánus vagy vega étkezésre. Ez inkább a te vesszőparipád, és ebből kifolyólag azt bizonygatod hogy ezek a tényeg amolyan vegák által támogatott adatok, azért hogy riogassák a húsevőket . Nem ez a helyzet.

Én a tudományos érveket hoztam fel és ennek egyik része a húsevéshez kapcsolódó kibocsájtás, ami annak nagyipari jellegű működéséből fakad. A hozzászólásban direkt kitértem az indiai disznópásztor esetére, nyugodtan helyettesítsd be abba a szövegkörnyezetbe az eszkimót is. Az eszkimóhoz még annyi hogy ha az éghajlatváltozás így halad akkor habár az ő húsevése semmit sem változtatott a klímán sajnos a jegesmedvékkel együtt annak legnagyobb áldozatai lesznek.

Azaz nem a húsevés a fő veszély a klímára hanem annak jelenkori módja és mennyisége.

Például száz évvel ezelőtt Európában az emberek élelmezésének alapjait a gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek, burgonya, gyümölcsök és alkalmanként mezőn legelő tehenek teje, illetve a tejtermékek képezték. Ezzel a szükséges tápanyagokból (fehérje, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok/nyomelemek és rostok) elegendőhöz jutottak. A hús egy ritka luxuscikk volt az amúgy kultúrájuknál fogva húsevőnek hívott emberek asztalán. Mindez először a XX. század második felében egészült ki nagymértékű hús-, hal-, szárnyas- és tojásfogyasztással, más vitális anyagokban szegény élelmiszerekkel együtt (sterilizált tejtermékek, ipari élelmiszerek és gyorséttermi ételek). Így ma a nyugat-európaiak és amerikaiak az 1900-as évekhez képest 33%-kal több tejterméket, 50%-kal több marhahúst, 72%-kal több halat, 190%-kal több tojást és 280%-kal több baromfit fogyasztanak. (1998, Dr. med. Werner Hartinger nyomán)

A növényi alapanyagok előállításával semmi gond nem lesz akkor ha véletlenül mégis az emberiség nagy része áttérne a vegetáriánus étkezésre, emiatt ne aggódj. Mint egy biogazdaság vezetője efelől megnyugtathatlak, akkor meg fogjuk tudni termelni a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét. Ahogy írtam egy kiló hús előállításához annak sokszorosa szükséges növényi fehérjéből. Konkrétan 1 kg marhahús előállításához kb 10 kg gabona vagy szója szükséges, amit emberi étkezésre is lehetett volna fordítani! Azaz: egy adott darab földterületen sokkal több vegetáriánust lehet eltartani mint húsevőt. Szimpla. Vegánból meg még kb kétszer annyit mint ovo-lakto vegetáriánusból.

A Tokiós példát meg tényleg nem értem, azért kéne húst enniük mert sokan vannak? Delhiben vagy Mumbaiban is sokan vannak.

Ahogy sokadszor mondom én nem a vega-húsos vitát nyomom itt, veled ellentétben (lásd a javaslatomat a végén). Ha pedig a “számokkal való zsonglőrködés kelt visszaérzést benned” akkor a blogodon akár törölheted is az ennek a témának szentelt zsonglőr-posztot. Csak vicc volt

Ahogy mondod a nézőpontunk lehet hogy nem közeledett (legalább is eddig a pontig), de lagalább jóóóól megtárgyaltuk a témát. Viszont van egy ötletem. Ha mégis közelíteni akarjuk az álláspontjainkat akkor a papírformától eltérő módon a végén akár össze is borulhatnánk ha mind a ketten ÖKOTÁRIÁNUSOK (EN: ECOTARIAN) lennénk. Sajna magyarul nincs semmi szöveg, amit idézhetnék de angolul itt az elképzelés: http://en.wikipedia.org/wiki/Ecotarian
Nincs most időm hogy leírjam részletesen de ha tetszik neked is akkor az lehet a tézis-antitézis után a szintézis. Ökotáriánus lehet húsevő is meg vega is és mind a ketten megpróbálnak minden tőlük telhetőt megtenni a természet és a Föld jövője érdekében. Mit gondolsz erről?

Köszönöm szépen, hogy a válaszaiddal inspiráltad ezt a beszélgetést!

Üdvözlettel, Gaura Sakti das.

Látod, végre valamiben egyetértünk! Nem a VÉLEMÉNYEK, hanem a TUDOMÁNYOS KUTATÁSON ALAPULÓ TÉNYEK számítanak!
Ez utóbbiakkal szokott a legtöbb probléma lenni, vagy a teljes hiányukon alapulnak egyes tanulmányok vagy csak az éppen szimpatikus, a célok eléréséhez passzoló adatokat veszik figyelembe, ahelyett, hogy az egészt néznék.
Mint például ez a 2006-os FAO jelentés. Igaz, hogy 18 %-os gázkibocsátást köt a haszonállat-tartáshoz (közel annyit, mint a közlekedéshez), azonban az is szerepel ebben a jelentésben, hogy ez a szárazföldi állati biomasszához köthetőnek CSAK 20%-a. Most akkor mi legyen a többi 80 %-ot adó vadon élő állattal? Öljük le őket? Vagy szedessünk velük fogamzásgátlót? És a nem szárazföldiekkel mi legyen? Ezek CO2 és metán termelése többszöröse a szárazföldieknek.

Az is szerepel ebben a jelentésben, hogy a haszonállattartás 1,3 MILLIÁRD! embernek biztosít megélhetést. Nonszensz azt képzelni, hogy a Földön élő 7 milliárd ember mindegyike mától áttér a vegán táplálkozásra.Hiszen e szerint nem lehetne sem tejet, tejtermékeket, sem tojást fogyasztani. Hogyan és főleg hol állítanánk elő ennyi növényi tápanyagot? Említettem már, hogy mennyire szimpatizálok az Öko-völgyben végzett tevékenységetekkel, de belegondoltál már, hogy pl. Tokióban ekkora területen nem 150-en, hanem 12.000-en élnek?! És még van néhány ilyen sűrűn lakott város a Földön. Vagy mi legyen az eszkimókkal? Költözzenek el? Az északi sarkkörön túli klíma nemigen kedvez a növénytermesztésnek… Folytathatnám a végtelenségig.Ha pedig mindenkinek helybe kellene szállítani a máshol megtermelt növényi élelmiszert, semmivel sem lennénk előrébb.

Szerintem egy tapodtat sem fog közelíteni a nézőpontunk, bár részemről ez NEM vega-húsevő vita, hanem a számokkal való zsonglőrködés kelt visszás érzéseket bennem, nem kedvelem a csúsztatásokat, a szelektív citálásokat.

Ami a házilag, helyi idényterményekből készült ételeket illeti, ezt a témát nem nagyon kell ragozni egy gasztroblogon.:) A több mint 500 gasztroblogger fogékony erre.

Üdvözlettel Palócprovence

Ez mutatja a fejenkénti CO2 kibocsájtást. Asszem az kiderül belőle hogy India nincs benne az első 10-ben az egyfőre jutó kibocsájtás tekintetében, de még az első 100-ban sem. (Mindegy hogyan érted:)
Örülök, hogy te is próbálsz informálódni a témában. Lenne akkor még egy megjegyzésem a témához.
A húsevéssel nem az a baj amire mindenki zsigerből reagál, hogy az állatok húsát mint olyat valaki megeszi vagy nem. Mint vegetáriánus és Krisna hívő EZZEL SEM értek egyet, de ez ebben az ökológiai összefüggésben mellékes.

Szóval:
Ha egy disznópásztor mondjuk -az eredeti commented kedvéért Indiában (a hinduk közöt is vannak húsevők) – terelgeti a disznóit és néha levág közülük egyet-egyet, akkor ezzel nem fogja beborítani a bolgyónk carbon körforgását. Ha a hindu tehénpásztor barátja terelgeti a kis zebu csont és bőr tehenét, és néha megfeji: hát az sem. Tehát ökológiai szempontból nem az a bedőlés tárgya hogy húsevés vagy sem.

A HÚSEVÉS-BEDŐLÉS akkor kezdődik, amikor a disznópásztorunk a saját disznaja helyett, el kezd hamburgert zabálni, amit neki az USA-ból repülőn szállítanak oda, olyan ipari körülmények között tartott tehenek húsából készült burgerrel, melyek füvet soha nem láttak, viszont szóját zabáltak egész – amúgy rövid – életükben, amit meg Braziliából szállitottak az USA-ba, ahol meg előtte a farmerek leégettek pár százezer négyzetkilóméternyi őserdőt. Annak a burgernek a CO2 terheltsége iszonyú lesz!

Nagyon érdekes film a témában a FOOD.INC, asszem egyenlőre csak az angolul is értőknek:
Official trailer: http://www.youtube.com/watch?v=5eKYyD14d_0
Honlap: http://www.foodincmovie.com/

Ha meg a tehénpásztor barátom is a kis tehénkéje teje helyett elkezd majd az USA-ban vagy Kínában készült növényi alapú dolgokat zabálni, akkor nyilván neki is nagyobb lesz a CO2 terheltsége.
Tehát mindenképpen van szimmetria a környezetpusztító étkezésnek a hús- illetve a növényi alapú verziója között.

Jelen esetben azonban, a fentiekben ismertetett és a filmben részletesen bemutatott okokból kifolyólag a CO2 KIBOCSÁJTÁS 51%-A A HÚSEVÉSHEZ KÖTŐDIK. Ezzel nem kell hadakozni, ez csak egy infó. Ezt az információt FEL KELL TUDNUNK DOLGOZNI!

Számomra nem elfogadható, hogy ezt úgy próbálod lesöpörni az asztalról, hogy egy – amúgy kellemes:) – érzelmi manőverrel a “véleménykülönbség” kategóriájába sorolod, még ráadásul azt mondod, hogy ez csak egy “CSEPP A TENGERBEN”. Ez most nem a VÉLEMÉNY, hanem a TUDOMÁNY kérdése. És én itt nem a szokásos húsevő-vega vitát nyomom, az egy teljesen más tészta.

De ha az 51% emészthetetlenül sok felelősséget akaszt a nyakadba, akkor menjünk vissza egy pár hónappal és vegyük az ENSZ korábban kiadott jelentését amelyben ezt a számot 18%-ra teszi, és ez ellen egyébként semmilyen komoly vita nem állja meg a helyét. Tehát szerintem a probléma minimalizálása vagy érzelmi elfojtása helyett inkább nézzünk szembe a tényekkel és vállaljuk fel a következményeit, TUDATOSAN. Így fogjuk tudni megváltoztani a saját, és EGYÜTT mindannyiunk életét.

Ha valaki szeretné csökkenteni az étkezéséből származó CO2 kibocsájtást akkor arra több verzió is van, pár példa:
1. Pl. elkezdhet disznót, vagy más kisebb állatot tartani, és azt feldolgozza úgy Karácsony tájékán ahogy azt őseink szokták volt. A technológia még ma is él a falukban Magyarországon. (Én is egy ilyen faluból származom magam is gondoztam a család disznait kb 25-30 évvel ezelőtt.
2. Elkezdhet olyan emberektől húst vásárolni, akik azt a lakhelyéhez közel tartják.
3. Egy egyszerűbb megoldás ha csökkenti a húsfogyasztást, vagy netán vegetáriánus lesz.

Itt ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a vegetáriánusoknak is környezet-tudatosabbá kell válniuk és nekik is a helyi termelésből való fogyasztás felé kell fordulniuk. Ez persze a húsevőknek a növényi alapú felhasználására is ugyan úgy vonatkozik.
Tehát, lehetőség szerint:
1. Át kell térni a saját magunk által főzött ételek fogyasztására, de mindenképpen fel kell adni mindenféle gyors-moslék fogyasztást.
2. Szezonális alapanyagokból kell főzni.
3. Magyarországon termelt alapanyagokból kell főzni.
4. Biogazdálkodásból származó alapanyagokat kell előnyben részesíteni.

Végezetül -és a hitelesség kedvéért annyit, hogy jelen sorok írójaként nem csak üres szöveget nyomok, mások kiakasztása céljából, hanem Krisna-völgy vezetőjeként 10 éve dolgozom azon, hogy mi meg tudjuk valósítani a fenti elveket (nyilván a vegetáriánus verzióban).

Itt most nem tárgyaltuk azt a témát, – ami szintén égető -, hogy az élelmiszertermelésbe bevont területek nagysága, végessége és csökkenése (évi 1,5%) miatt meg kell határoznunk, hogy mi a leghatékonyabb módja ezen területek felhasználásának az emberiség számára megtermelt fehérje szempontjából. A hústermelés kb 5-20 (hústipustól függően) annyi földterületet igényel, mint a növényi fehérje direkt emberi élelmezési célú felhasználása.

Konklúzióm:
Csatlakozzon mindenki a “HÚSMENTES HÉTFŐ” mozgalomhoz, és próbálja ki a Góvinda étteremben a nagymenüt, amit hétfőnként 51% kedvezménnyel kaphat meg!

Üdvözlettel: Gaura Sakti dász.

Talán ezt a hozzászólást is feltehetnéd az említett oldalra, gondolom egy jó irányba árnyalja a képet.

U.I.: Források a húsevés 18%-ra becsült CO2 kibocsájtásához, amit a fenti cikkben a World Watch Institute cáfol és nagyon alulértékeltnek tart.

Egyszerűen a napi sajtóból, a szövegben hasznos linkek is szerepelnek:
http://nol.hu/kulfold/dietaval_a_kornyezetszennyezes_ellen

Az idézett adat pedig a FAO-jelentésből származik, ezt kivonatosan ismerteti a Wikipedia is:
http://en.wikipedia.org/wiki/Livestock%27s_Long_Shadow

Maga a teljes anyag itt található:
http://www.fao.org/docrep/010/a0701e/a0701e00.HTM

És sok más helyen is megjelenik ez, vagy hasonló adat:
http://www.fao.org/ag/magazine/0612sp1.htm

Szó van az elkerülendőkről és a teendőkről is:
http://www.fao.org/ag/magazine/0603sp2.htm
http://www.fao.org/ag/magazine/9809/spot4.htm
ugyanitt számos más hivatkozás is található.