Utánanéztem a neten a farsang hagyományának. Kíváncsi voltam, hogy az önfeledt mulatozások időszakának mi köze van a fánkhoz. Többféle történetet találtam, de alapjaiban mindegyik megegyezik. Egy híres legenda szerint Marie Antoinette királyné megszökött egy álarcosbálról farsang idején, és jelmezében elvegyült a tömegben. Amikor séta közben megéhezett, fánkot vásárolt egy mézeskalács készítőtől. Mivel rendkívül ízlett neki, a fánk innentől kezdve a királyi lakomák része lett.
A rövid történelmi áttekintő után leírom a saját fánkreceptemet, melyet nagyon gyakran készítek, és mindig osztatlan sikert arat. Általában 2 adagot készítek 🙂 Be kell vallanom, nem vagyok a fehérliszt híve, de fánkot kizárólag abból sütök.
Szalagos fánk
Hozzávalók:
3 dl meleg tej
2,5 dkg friss élesztő
5 dkg cukor
1 vaníliás cukor
5 dkg vaj
1 citrom reszelt héja
50 dkg fehérliszt
egy csipet só
Először elkészítjük a kovászt. Egy dl meleg tejben elkeverjük az élesztőt, teszünk hozzá 1 evőkanál cukrot és 2 evőkanál lisztet. Egyenletesre keverjük, a tetejét liszttel meghintjük, majd langyos helyre tesszük. Kb. negyed óra múlva megkel. Eközben a vajat, a vaníliás cukrot és a maradék cukrot habosra keverjük, hozzáadjuk a kovászt, a citromhéjat, a sót, a maradék tejet és a lisztet. Simára dagasztjuk, és letakarva meleg helyre tesszük. Kb. egy óra múlva, amikor a tészta megnőtt, másfél-két cm vastagra nyújtjuk, és kiszaggatjuk. 10-15 percig még kelni hagyjuk, majd beletesszük a forró olajba. Az első oldalát fedő alatt sütjük, mert ettől lesz szalagos. Megfordítjuk, megsütjük a másik oldalát is, és vaníliás porcukorral megszórjuk. Ezután már csak bemegyünk a kamrába, leveszünk a polcról egy üveg saját készítésű lekvárt, és tálaljuk.
