A Krisna-völgyi Búcsú három napja nagyon gyorsan eltelt. Rengeteg vendég volt, nagyszerű program – amihez az idei vendégművészek: indiai táncosok, jógások, harcművészek nagyban hozzájárultak. A Búcsú számomra egyik legnagyobb élménye volt, hogy meglátogatott Palócprovence és Reni. Nagyon jó volt személyesen találkozni és beszélgetni velük.
A Búcsú ideje alatt Krisna-völgy minden lakójának van valamilyen feladata, én idén az egyik étterem zökkenőmentes működéséért voltam felelős. Nagyon élveztem a dolgot, mert újítottunk az előző évekhez képest, és a lángos is helyet kapott az étlapon. Azért élveztem, mert egyrészt szeretek lángost sütni, másrészt nagyon jó volt látni az elégedett vendégeket, akiknek nagyon ízlett ez a hagyományos magyar csemege.
Tejfölös-sajtos lángos Krisna-völgyi módra
Hozzávalók:
1 kg liszt
2 tk só
1 ek cukor
3 dkg élesztő
3 dl joghurt
3 dl langyos víz
olaj a sütéshez
tejföl
sajt
Egy tálba tesszük a lisztet, hozzáadjuk a só, a cukrot és belemorzsoljuk az élesztő. Beletesszük a joghurtot, elkeverjük, majd a langyos vízzel lágy tésztát gyúrunk. A jó lángos egyik titka a lágy tészta, mert ettől lesz foszlós, könnyű a belseje. A hozzáadott tejtermék is jót tesz neki, ízesebb lesz, és nem szívja meg magát olajjal. A tálat letakarjuk egy vizes konyharuhával, majd a tésztát kelni hagyjuk. Amikor a duplájára kelt, maroknyi adagokat szakítunk belőle, és a kezünkkel kihúzkodjuk, amíg szép kerek, lángos formát kapunk. (Én a Búcsún sodrófával nyújtottam, mert rengeteg lángost sütöttünk, és gyorsabb volt nyújtani. Ha valakinek ez jobban megy, nyugodtan csinálja így.) A lángosokat még 5 percig állni hagyjuk, majd a felmelegített olajban mindkét oldalát szép pirosra sütjük. Minden lángost megkenünk tejföllel és megszórunk sajttal.
Hémanginak hívnak. Emlékeim szerint tízéves lehettem, amikor először vettem fakanalat a kezembe. Húsz éve vagyok vegetáriánus. Jelenleg Budapesten tartok főzőtanfolyamokat, eddig négy könyvem jelent meg. A szívemhez legközelebb a sokszínű és varázslatos indiai konyhakultúra áll.
:9
Én is meglátogattalak, még a búcsú előtt. Nem szeretem a tömeget. De sajnos éppen nem voltál Krisna-völgyben. Az egyik fiú rád is telefonált – rendes volt – de ki voltál kapcsolva. 🙁 Így jártam.
Duende, nagyon-nagyon sajnálom, hogy nem találkoztunk! Olyan jó lett volna személyesen beszélgetni. De bízom benne, hogy még sor kerül rá. Kérlek, ha tudod, hogy erre jársz, hívj fel ezen a számon: 30/228-4400.
Én pedig remélem, hogy majd a jövő évi búcsú alkalmával látogatunk meg. Már említettem férjem-uramnak, és nagy kedvet érez ő is, hogy megismerje kicsit a gazdálkodásotokat (Ő is látta a TV műsort :-))
Annamária, szeretettel látlak benneteket a jövő évi Búcsún, illetve bármikor!
Én is örülnék neki! 🙂
És nagyon szépen köszönöm a számod! Az az igazság, hogy egy hirtelen jött ötlet volt. Kávéztam reggel, és bevillant, hogy menjünk el felétek. Föl is kerekedtünk, nem sokat gondolkodtunk a dolgon. Legközelebb kevéssé impulzívan cselekszem! 🙂 🙂
szia! mi is jártunk arra párommal szombaton, és tényleg nagyon jó volt! én először voltam a búcsún, és nagyon tetszett a sok ember, meg program, meg kavalkád…bár be kell valljam, nem ismertelek meg, de majd legközelebb igyekszem 🙂
Óh, köszönöm, hogy megemlítettél!!
Holnap posztolok én is nyári beszámolót.
Ezt is ki fogom próbálni! 🙂
A receptet meg nem probaltam ki de az nagyon jopofa hogy a tesom van a fenykepen!!!