A fűszerek hercegnője című film hősnője, egy indiai lány, a fűszerek mestere. Beszéli a nyelvüket és használja az erejüket. Segítségükkel megoldja a boltjába járó vásárlók problémáit.
Ha eltekintünk a meseszerű elemektől, a valóságot láthatjuk: a megfelelően használt fűszerek hatása igazi varázslat! Ez egy tudomány, amelyet könnyen elsajátíthatunk az indiai konyhakultúrából, amennyiben követjük annak ősi, autentikus változatát.
A főzőtanfolyamokon olyan zöldségeket is használunk, amelyek emésztése gyakran problémás: pl. karfiolt vagy paradicsomot. Rengeteg visszajelzést kapok arról, hogy az ilyen gondokkal küzdő résztvevők hazamennek, és csodálkozva tapasztalják, hogy elmarad a puffadás, a görcs, a rosszullét. Nemrég egy családnál főztem, ahol a családtagok szintén nagyon kevés zöldséget mernek megenni emésztési problémák miatt. A következő alkalommal az anyuka azzal fogadott: „A te főztödtől semmi bajunk nincs, olyan jó érzés fog el utána, hogy mindig ilyen ételeket szeretnénk enni!”
Az ellenkezőjéről is hallottam már. Valaki mesélte, hogy szerették volna betenni az indiai ételeket az étkezésükbe, de nem értettek a főzéshez. Úgy gondolták, nem lesz lehet túl nagy ördöngősség, ezért elmentek egy fűszereshez, megvásároltak minden indiai fűszert, majd otthon mindegyikből tettek egy keveset az ételbe. Három nap után feladták, mert még sosem voltak olyan rosszul, mint azokban a napokban.
A titok nyitja a fűszerek használatának módja. Ha jól használjuk fűszereket, azok nem csupán ízesítik az ételeinket, hanem segítik azok emésztését. Jóleső érzést adnak a testnek, elégedetté teszik az elmét. Hátradőlünk ebéd után, békések vagyunk, nincs hiányérzetünk.
Sajnos attól, hogy indiai fűszert beleszórunk egy ételbe, az még nem lesz indiai. A curry port például a hagyományos konyha nem használja, a garam masalát meg a főzés végén adja az ételhez. Ha tökéletes ételt akarunk készíteni, nincs mese, meg kell tanulnunk a fűszerek használatát. Azt, hogy melyikből mennyit teszünk a zöldségekhez, hogy mennyi ideig és milyen sorrendben pirítjuk őket, hogy hogyan készítünk fűszerkeveréket, masalát, vagy fűszerpasztát, és a főzés melyik fázisában adjuk azokat az ételhez. Ennek legjobb és legegyszerűbb módja a hagyományok követése.
Ahogy az elején is írtam, az indiai konyhakultúra egy tudomány, amely kéz a kézben jár az ájurvédával. Olyan tökéletes tudomány, amely előtt fejet hajtok. Tiszteletemet fejezem ki azzal, hogy követem, és autentikus receptek alapján főzök. Nem találok ki új ételeket, nem teszek hozzá a meglévőkhöz, és nem veszek el belőlük, mert akkor nem az lenne az eredmény, amit várok. A tanfolyamaimon is erre bíztatom a résztvevőket: tanulják meg a fűszerek használatát, legyenek az ízek mesterei. Főzzenek olyan ételeket, amelyek békét teremtenek, megadják az elme tisztaságát, energetizálnák, táplálják a testet és a lelket.
–
