Ha nem a dagasztás nélküli kenyeret sütöm, akkor általában Limara jól bevált fehér kenyere az alap. Jól variálható, szinte elronthatatlan. Az öregtészta, ami egy túlkelt tészta, sokkal jobb állagot, zamatot kölcsönöz a kenyérnek, mintha kizárólag élesztővel készülne. Öregtésztából mindig készítek egy nagyobb adagot, amit aztán 4 részre szedek, bezacskózok és mélyhűtőbe teszek. Amikor kenyeret sütök, kiveszek egyet, és ha felolvadt, máris be lehet gyúrni vele a kenyértésztát. A nagy hőség mediterrán ízeket juttat eszünkbe, ezért a mai kenyérbe aszalt paradicsom és rozmaring került.
Hozzávalók:
2,7 dl víz
1 dkg friss élesztő
1 tk cukor
2 tk só
2 ek. olaj
2 ek burgonyapehely
20-25 dkg öregtészta (most teljes kiőrlésű lisztből, elkészítés itt)
50 dkg fehérliszt
8 szem aszalt paradicsom
1 ág rozmaring
Egy tálba tettem a lisztet, összekevertem a sóval. Hozzáadtam a burgonyapelyhet, az olajat, a cukrot, az öregtésztát, belemorzsoltam az élesztőt. Lassanként hozzáadtam a langyos vizet. Alaposan eldolgoztam, és vagy 20 percen keresztül gyúrtam. Rugalmas, sima tészta lett. Mivel nagy volt a meleg, és túl gyorsan kelt volna a kenyér, a letakartam dagasztótálat a hűtőbe tettem, és a duplájára kelesztettem a tésztát. Amikor megkelt, lisztezett gyúródeszkára borítottam, átgyúrtam, majd megformáztam. Letakartam és ismét hagytam a duplájára kelni. Ekkor éles késsel bevágtam, majd a sütőtálba helyeztem és megspricceltem vízzel, hogy a gőz hatására szépen tudjon emelkedni a kenyér. Bekapcsoltam a sütőt, betettem a kenyeret, és kb. 45 percig 220 fokon, majd még 15 percig 180-200 fokon sütöttem. Amikor elkészült, kivettem, rácsra tettem hűlni, majd hideg vízzel lespricceltem.
