Ez a két padlizsánkrém recept ajándék Adélenek, remélem szívesen fogadja őket. A tejfölös az első padlizsánkrém volt, amit életemben ettem, és nagyon megszerettem. Nem készítem túl gyakran, mert elég nehéz étel, viszont nagyon karakteres, mély és bársonyos, egyszóval feledhetetlen élmény. A titka, hogy az ember jól megsüsse a padlizsánt. Amikor annyira sötétbarna, hogy már majdnem fekete, és azt gondolod, hogy kidobhatod, mert elégett az egész, akkor jó. Máskülönben nyákos, halízű förmedvény lesz belőle. Adéle, ebben is van tejföl, de azért próbáld ki.
Tejfölös padlizsánkrém
Hozzávalók:
2 közepes padlizsán
olaj a sütéshez
1 kis doboz tejföl
½ kávéskanál frissen őrölt feketebors
½ kávéskanál asafoetida (hing)
só
A megmosott, végeitől megszabadított padlizsánt kb. 5-6 mm vastag szeletekre vágjuk, majd a szeleteket forró, bő olajban egészen sötétbarnára, majdnem feketére sütjük. Lecsöpögtetjük róla az olajat, majd hozzákeverjük a tejfölt, feketeborssal és asafoetidával ízesítjük, ízlés szerint sózzuk. Az egészet jól összekeverjük. A padlizsánszeletek majd szétjönnek közben, kicsit össze is nyomjuk őket. Frissen is nagyon jó, de másnap az igazi, amikor már egy napot állt a hűtőben és összeért. Pirítóssal és friss salátalevéllel mennyei!
Van egy másik padlizsánkrém receptem is, egy eltenni való, téli fajta. Nagyon jó kis vacsorát lehet az asztalra tenni a tavaly szeptemberben eltettből.
Padlizsánkrém télire
Hozzávalók:
3 nagyobb padlizsán
6 ek olaj
½ kávéskanál asafoetida
4 db fehér paprika
2 db nagyobb paradicsom
só
A padlizsánokat héjastól tepsiben megsütjük (néha megforgatjuk). Ha elkészült, lehúzzuk a héját, és összetörjük a belsejét. A megmosott, megtisztított paprikákat ledaráljuk, a paradicsomokat pedig lereszeljük (a legnagyobb lyukon kell), így pépes lesz, és a kezünkben marad a héja.
Fogunk egy edényt, felmelegítjük benne az olajat, beleszórjuk az asafoetidát, és megpirítjuk. Vigyázzunk, nehogy elégjen! Beletesszük a ledarált paprikát, és kb. negyed órán keresztük, gyakori kevergetés mellett főzzük. Hozzáadjuk az összetört padlizsánt, ízlés szerint sózzuk, majd beleöntjük a paradicsomot. Kb. 10 percig még együtt főzzük, majd forrón az előkészített üvegekbe töltjük. A tetejére, a csavaros tető alá két celofán közé nátriumbenzoátot teszünk, majd lezárjuk, és száraz dunsztba rakjuk. Nagyon finom köret, hidegen is, melegen is fogyasztható, és szendvicsekre is kiváló.
Mi minden évben több kiló padlizsánt fagyasztunk le, mert a lányom nagy kencerajongó. Kint faszén fölött szoktuk megsütni, úgy remek, füstös íze lesz. Aztán megpucolva bezacskózom és mehet a fagyasztóba.
A krémbe pedig pirított hagyma, soook fokhagyma, olívaolaj és kicsi majonéz kerül.
De ez az asafoetida érdekel. Lehet ilyet indiai boltokban kapni? És akartam is kérdezni, hogy mi a baj a hagymával?
Niki
A mi vallási tradíciónkban fontos szerepe van a táplálkozásnak. Azt mondják az ősi írások, hogy a megfelelő ételek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Ezek közé a tejtermékeket, gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és a magvakat sorolják. A hagymával egyszerűen csak az a helyzet, hogy túlságosan szenvedélyessé teszi az elmét, ezért nem javasolt olyanoknak, akik valamilyen lelki gyakorlatot, meditációt végeznek. Emiatt mi nem fogyasztjuk. Nem állítom természetesen, hogy ez egy indiai dolog, hiszen Indiában nagyon sok hagymát esznek általában. Inkább csak azt mondom, hogy szerzetesek, lelki gyakorlatokat végzők, vagy a szigorú vaisnava hagyományokat követő családok nem használják. Az asafoetida vagy hing íze pótolja az ételeinkben a hagyma ízét. Megvásárolhatod indiai boltokban, vagy ha ismered a Mediline bionagykert, akkor ott. De feltettem egy online fűszerboltot is az oldalsávba, ott is megrendelhető. Kb. 400-450 Ft között egy kis doboz ára, de keveset kell belőle használni. Mondjuk egy 4 személyre való szabdzsihoz 1/2 kávéskanál elegendő. Ha veszel, ne ijedj meg az illatától, amely rendkívül erős, átható. Zárt dobozban tároljuk 🙂
Köszönöm, nagyon érdekes, amit írtál. Lehet, hogy butaságot kérdezek, de pl. medvehagymát sem ehettek?
Nálunk mindenki nagy hagymarajongó, lehet, hogy ezért vagyunk néha kicsit hangosabbak az átlagnál? 🙂
Niki
Hát igen, jó kérdés ez a medvehagyma történet. Éppen a napokban gondolkodtam rajta, és én is ezt kérdeztem valakitől, aki azt mondta, hogy szerinte nem tartozik a tipikus hagymák közé. El is határoztam, hogy utánanézek. Igazából nem ismerem túlságosan a medvehagymát, onnan jött a kérdésem, hogy olvastam valahol egy igen vonzó receptet…
Kedves Hemangi dd!
Köszönöm a linket!
Örülök, hogy belevágtál a blogírásba, már korábban is megállapítottam, hogy jól írsz. 🙂
Hagyma: én is használok vöröshagymát, a család miatt. Ugyanakkor ahol tudom, ott hinget használok. Ez inkább a fokhagymát asszociálja nálam, amit viszont nem használok.
HK
Kedves Reni!
Köszönöm a bíztatást!
Hémangi
Ha jól tudom a liliomfélékhez családjába tartozik. Tavaly mi is sokmindent készítettünk vele, mert a gyerekeim iskolájának területe (Fót) szerencsére tele van ezzel a klassz, fokhagymaillatú levéllel.
Az aprónép is szerfelett szereti rágcsálni, akár magában is. CSak utána úg bűzlik mindenki, hogy folyton szellőztetni kell 🙂
Niki
Kedves Hémangi!
Gratulálok a blogodhoz, ma találtam rá 🙂 Gyorsan elolvastam a bejegyzéseid elejét, és nagyon jó érzés volt. Én is vega vagyok (a Vajaspánkó blogba néha írok is) és a hindu világ nagyon közel áll a lelkemhez, úgyhogy biztos gyakran foglak olvasni.
Olyan tiszta, megnyugtató és napsütéses a blogod 🙂
Kedves Kriszta!
Nagyon köszönöm a lelkesítést. Örülök, hogy tetszik az oldal, majd még szépítgetem itt-ott. Na meg elkezdek végre fotózni! Megnéztem a Vajaspánkót, klassz receptek vannak rajta, ezért be is teszem a linkekhez.
Minden jót és neked is jó írást!
Hémangi
Tudok neked e-mailt küldeni? Nem találtam címet
Niki
[email protected]
Várom a leveled!
Kedves Hémangi!
Ez annyira kedves Tőled, nem is nagyon találok szavakat, köszönöm! 🙂
Rendkívül vonzó mondkét recept, biztosan kipróbálom majd őket! Lehet, hogy ezáltal más diemnzióba emelkedik számomra majd a tejföl is… 😉
Egyébiránt a hing engem is nagyon-nagyon érdekel.
Elég sokáig keresgéltem, míg végül egy bioboltban kaptam, most meg ott tartok, hogy otthon van már hetek óta, de még nem próbáltam ki. Igaz, indiai ihletésű ételt is már elég régen készítettem, pedig milyen finom is az…
Gouranga
Adéle
Boldog vagyok, ha sikerült örömet okoznom. Néhány budapesti üzeletet tudok, ahol lehet fűszereket kapni:
Szép Kis India (VII. Wesselényi u. 36.)
Vásárcsarnok, Ázsia
Indiai ajándék- és fűszeres (Oktogonnál a Vörösmarty u. elején)
Fény utcai piac Ezerjó fűszer
Mediline bionagyker (XIII. Csizma u. 4.)
Online fűszer pedig a http://lal.hu oldalon
Hémangi
A medvehagyma nekem nem jött be. Ízre teljesen a fokhagyma.
A medvehagymának az illata is fokhagymára emlékeztet.
Egyébként utánanéztem a rendszertani besorolásnak, nem is ártott felfrissítenem a tizenvalahányéves növénytani ismereteimet… :))
Én úgy emlékeztem, hogy a hagymafélék (pl. vörösh.) is a liliomfélékhez tartoznak, de a sulineten azt olvastam, hogy az utóbbi időkben már külön fejlődési vonalhoz sorolják őket. Szóval úgy néz ki, tényleg nem egy családba tartoznak a medvehagymával.
De igazából Nektek, Hémangi nem is ez számít, hanem hogy milyen hatást gyakorol az elmére, úgyhogy leginkább a gyakorlati tapasztalás segítene eldönteni, eheted-e vagy sem 🙂
Háát, a teljesség kedvéért több helyen is megnéztem, és bizony a medvehagymát a hagymafélékhez sorolják… Így bízzon az ember a tudományban :S
Köszönjük az infókat!
Kedves Hemangi!Birtokomban van egy könyv a medvehagymáról, nem kell keresgélnetek! Azt írja:”…/Allium ursinum/az egyszikű növények osztályán belül a liliomvirágúak /Liliales/rendjébe tartozik. Hasonló a család /1.család/ megnevezése is /Liliaceae/. Alcsaládját tekintve a hagymástövű, álernyős virágzatúakhoz soroljuk, ezen belül a hagymások /Allium/ nemzetségébe.” Ebben a csoportban vannak az ismert hagymafélék, itt csak a vadhagymák csoportját érdemes még megemlíteni és teljesen helyére tettük növényünket!…
Nagyon köszönjük, a helyére került a dolog!