Azon gondolkodtam, hogy néha a főzés hétköznapi tevékenységnek tűnik. Pedig egyáltalán nem az, hisz egész életünket végigkíséri. Főzünk, ha ünnepelünk, főzünk, ha meghal valaki. Főzünk szeretetből, főzünk, ha gondoskodni akarunk. Főzünk, ha örülünk, és főzünk, hogy eltereljük a gondolatainkat, ha megbánt valaki, amikor nem várjuk. A titok csupán ennyi: a jó recept és a minőségi alapanyag kevés, főzni szívből kell!
–
–
Panír pakora
Hozzávalók:
20 dkg csicseriborsó liszt
1 evőkanál szezámmag
1 1/2 kk kurkuma
2 1/2 kk só
2-2,5 dl hideg víz
4 l tejből házisajt ) – elkészítése itt
kb. 1 kávéskanál fekete só
ghí vagy olaj a sütéshez
A csicseriborsó lisztbe beletesszük a szezámmagot, a kurkumát és a sót. Kevés vízzel csomómentesre keverjük, sűrű palacsintatészta állagúnak kell lennie, ami majd nem folyik le a sajtszeletekről. 10-15 percig pihentetjük. Közben felvágjuk a panírt: hosszúkás, 3-4 mm vastag szeletekre. Egy szeletet megszórunk fekete sóval, majd beborítjuk egy másik szelettel, és így mártjuk be a pakora tésztába. Rögtön beledobjuk a felmelegített ghíbe vagy olajba. Aranybarnára sütjük, és csatnival, salátával vagy vegetáriánus majonézzel tálaljuk.
