Biztosan értesültetek Ti is a Haitin történt súlyos katasztrófáról. Egyházunk, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége fontosnak tartja, hogy az ilyen tragédiák után segítséget nyújtson a károsultaknak. A 2004-es Cunami idején magyar munkatársaink vezették a helyszíni ételosztásokat (közülük Karádi Csaba – Caitanya dás állami kitüntetésben is részesült), mely napi 3 menekült táborban, helyszínenként 1000 adag meleg étel kiosztását jelentette. Az akció pénzügyi részét Egyházunk, az Ételt az Életért Közhasznú Alapítványunk támogatói, valamint állami támogatás biztosították. A jelenlegi helyzetben hasonló forgatókönyv szerint járunk el. Az Ételt az Életért Közhasznú Alapítványunk katasztrófaelhárító csoportja a Haiti katasztrófa helyszínére utazik segítséget nyújtani. Amerikából és a világ több országából is jelentkeztek önkéntesek, akik a magyar csoportunk vezetésével részt vesznek az ételosztásban. A Dominikai Köztársaságban levő ISKCON Központunk szolgál bázisként, majd a határ közelében kialakított ideiglenes konyhából biztosítjuk a károsultak étkeztetését. A Hadügyminisztérium segélycsoportjával is kapcsolatban vagyunk, reményeink szerint a helyszínen is együttműködve dolgozunk.

Ha van rá lehetőséged, kérlek segíts Te is adományoddal, hogy minél több rászorulót tudjunk megetetni.

Számlaszámunk, ahová támogatásodat küldheted: KHB BANK, MKTHK Haiti-alszámla 10201006- 50280757- 00000000.

További információt, a résztvevők beszámolóit, helyszíni tudósítást a http://www.osszetelt.freeblog.hu oldalon találsz.

Előre is köszönjük a segítséget!

Továbbküldöm

Rendkívül gyorsan elkészíthető, ízletes indiai főétel. Nem túl száraz, inkább a leveses szabdzsik közé tartozik. A padlizsán előkészítésénél ügyelni kell arra, hogy jó barnára süssük, ellenkező esetben nyákos, halízű dolgot kapunk.

Hozzávalók:

3 közepes krumpli megpucolva, kockára vágva

1 közepes padlizsán kockára vágva

2 ek ghí vagy olaj

½ kk asafoetida

1 kk római kömény

1 ek reszelt friss gyömbér

fél zöldpaprika (erős)

1 kk őrölt koriander

½ kk kurkuma

3 kisebb paradicsom kockára vágva

egy csokor korianderlevél vagy petrezselyem

1,5 kk só

ghí vagy olaj a sütéshez

Felmelegítjük a zsiradékot, és egymás után kisütjük benne a padlizsán-, majd a krumpli kockákat. Ha megvan, előkészítjük a fűszerkeveréket: egy kicsi edényben összekeverjük a reszelt gyömbért, a finomra vágott zöldpaprikát, a koriandert és a kurkumát 2-3 evőkanál vízzel. Egy kicsit félretesszük, és egy lábosban vagy wokban felmelegítjük a 2 evőkanál ghít vagy olajat. Beleszórjuk a római kömény és az asafoetidát, majd kis lángon, folyamatosan kevergetve megpirítjuk. Ha megvan, hozzáadjuk a fűszerkeveréket, és néhány percig azt is pirítjuk. Beledobjuk a felkockázott paradicsomot, egy-két percig kevergetjük, majd jöhetnek a kisült zöldségek. Adunk hozzá 3 kanál vizet (hogy kicsit leveses legyen) és négy-öt percig kevergetve összesütjük. Megsózzuk, rászórjuk a zöldfűszert és összeforgatjuk. Egyszerű rizzsel tálaljuk.

Továbbküldöm

A napokban „leltároztam” a kamra tartalmát, és megállapítottam, hogy ha jó darabig nem vennék alapanyagokat, akkor is sokáig kihúznám, szóval intenzíven kell használnom a tavaly eltett zöldségeket, gyümölcsöket. Ennek kapcsán készült ez a vendégváró koszorú, hiszen a minimális fruktózzal készült eperdzsem éppúgy felhasználható édességhez, mint a friss eper. Ha valaki a szokásos mennyiségű cukrot használja dzsemfőzéshez, mindenképp kevesebb mézet tegyen a süteménybe. Ezt a szilikon koszorúformát már legalább egy éve vettem, de még sosem használtam. Hasonló, mint a muffinformák, legalábbis a mérete, egy tálcán 6 forma van. Mindegyik közepén van egy kis mélyedés (ettől koszorú), amitől aztán a kész süteményeket tölteni lehet. Nagyon praktikus, elhatároztam, hogy majd sós tésztát is készítek benne, sajtkrémmel töltve.

Hozzávalók:

10 dkg zabpehely

15 dkg fehér tönkölyliszt

2 tk sütőpor

egy citrom reszelt héja

egy csipet só

2 dl eperdzsem (ne legyen édes!)

2 dl joghurt

½ dl olaj

½ tk szódabikarbóna

fél citrom leve

10 dkg méz

A közepébe:

eperdzsem

Egy tálban elkeverjük a zabpelyhet, a lisztet, a sütőport, a sót, és belereszeljük a citrom héját. Egy másik tálban vegyítjük a dzsemet, a joghurtot, az olajat, a citrom levét és a mézet. A két keveréket néhány mozdulattal összekeverjük, majd 3/4-ig megtöltjük vele a formákat. Előmelegített sütőben sütjük, 10 percig 200 fokon, majd 15 percig 180 fokon. Ha megsült, vegyük ki a sütőből, 10 percig hagyjuk a formákban, és utána szedjük ki. A tetejét megszórjuk porcukorral és a közepébe dzsemet töltünk.

Továbbküldöm

A khandvi nagyon ízletes és különleges sós csemege, amely Gujaratból származik. Amellett, hogy finom, ideális fehérjeforrás vegetáriánusoknak, hiszen csicseriborsóliszt és joghurt az alapanyaga. Ezekből fűszerekkel masszát főzünk, amit aztán kiterítünk az asztalon, felszeletelünk, és feltekerünk, mint a palacsintát (a méretük azért jóval kisebb).  Rendkívül gyorsan – úgy fél óra alatt – elkészül, de pontosan követni kell az utasítást ahhoz, hogy jól sikerüljön.

Ezzel a szilveszteri asztalra való remek csemegével kívánok mindenkinek boldog újesztendőt!

Hozzávalók:

1 pohár = 2,5 dl

1 pohár joghurt

1 pohár csicseriborsó liszt

2 pohár víz

½ kk kurkuma

2 ½ kk só

1/3 kk asafoetida

1 kk egészen apróra vágott zöld erős paprika

2 kk reszelt friss gyömbér

A díszítéshez:

1 ek olaj

2 kk fekete mustármag

2 ek szezámmag

4 ek kókuszreszelék

4 ek apróra vágott korianderlevél vagy petrezselyem

Egy lábosban habverő segítségével simára keverjük a joghurtot, a csicseriborsólisztet és a vizet. Hozzáadjuk a kurkumát, a sót, az asafoetidát, a paprikát és a gyömbért. Jól elkeverjük, majd főzni kezdjük. Közepes lángon, állandó keverés mellett 15-20 percig főzzük. A siker titka az, hogy megfelelő időben vegyük le a tűzről. Ha nem főzzük elég sokáig, nem fog összeállni, ha pedig túl sokáig főzzük, kiszárad és törik. Két jele van, hogy a massza már jó: az egyik, hogy keverés közben elválik az edény aljától. A másik pedig, hogy ha egy egészen keveset elkenünk belőle az asztalon, összeáll, és fel lehet tekerni, mint a palacsintát. Ha még nem áll össze, főzzük tovább néhány percig. Ha már megfelelő, terítsük szét az előzőleg beolajozott asztalon, és spatula segítségével gyorsan kenjük szét egészen vékonyan. (Az asztal jól fog kinézni, javaslom, hogy ne engedjük be a család többi tagját a konyhába!) Gyorsan kell dolgoznunk, mert közben a massza szilárdul, és nem kapunk elég vékony tésztát. Ha megvagyunk, várjunk egy-két percet, és vágjunk belőle 6-7 cm széles csíkokat. A csíkokat aztán kezdjük feltekerni, és ha már elég vastag, vágjuk el, tegyük félre, majd tekerjük a következőt. A feltekerés idejét megint jól kell megválasztanunk, mert ha túl korán kezdjük, még ragadhat, ha pedig túl sokáig várunk, törik a tészta. Ha megvan az összes, elkészítjük a díszítést. Egy kis edényben felmelegítjük az olajat, majd beletesszük a fekete mustármagot, és állandó kevergetés mellett 2-3 perc alatt kipattogtatjuk. Hozzáadjuk a kókuszreszeléket és a szezámmagot, megpirítjuk, s a végén belekeverjük a zöldfűszert. A kész keveréket a khandvik tetejére tesszük, és készen is van. Aztán már csak besöpörjük az elismerést.

Továbbküldöm

Boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak, gasztrobloggernek, mindenkinek, aki erre jár!

Továbbküldöm

Ez a sós sütemény nálunk Juli néni pogácsája néven fut. Juli néni a nagymamám testvére volt, és tőle származik ez a zseniális recept, ami nélkül elképzelhetetlen az ünnep. Egyszerű az elkészítése, apró kis pogácsákat sütünk, melyekből aztán kettőt-kettőt sajtkrémmel összeragasztunk. Amilyen egyszerű, olyan finom! Az első alkalmakkor már szenteste elfogyott, ezért rutinosan dupla adagot sütünk.

Hozzávalók:

40 dkg liszt

20 dkg vaj

1 dkg élesztő

2 dl tejföl

1/3 tk pirospaprika

1 tk só

A krémhez:

15 dkg vaj

15 dkg reszelt trappista sajt

só

kevés pirospaprika

A tésztához valókat összegyúrjuk, majd betesszük a hűtőbe, és egy órán át pihentetjük. Vékonyra nyújtjuk, és apró köröket szaggatunk belőle (kb 3 cm átmérőjű). A tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és megsütjük. A krémhez valókat összekeverjük, majd összeregasztunk vele 2-2 megsült és kihűlt pogácsát.

Továbbküldöm

Tegnap stollent sütöttem a munkatársaimnak ajándékba. Számomra ennek a hagyományos német karácsonyi kalácsnak az elkészítése az ünnep része. A citrusfélék, a gyömbér, a fűszerek illata belengi a jó meleg konyhát, miközben kint tombol a fagy. Egy szó mint száz, nagyon élveztem!

Stollen

Hozzávalók:

2,5 dl tej

10 dkg cukor

2,5 dkg élesztő

50 dkg liszt

egy csipet só

20 dkg vaj

10 dkg mazsola

10 dkg apróra vágott mandula

10 dkg kandírozott narancs- és citromhéj (használhatunk más kandírozott gyümölcsöt is)

5 dkg kandírozott gyömbér

10 dkg marcipánmassza

½ kk őrölt szegfűszeg

½ kk őrölt fahéj

½ kk őrölt gyömbér

1/3 kk őrölt szerencsendió

A díszítéshez:

5 dkg vaj

6 dkg porcukor

Először mossuk meg a mazsolát és áztassuk be egy rövid időre. Melegítsük fel a tejet, keverjük bele a cukrot és az élesztőt, majd tegyük félre. Közben tegyük egy tálba a lisztet, keverjük el a sóval, a fűszerekkel és a puha vajjal. Ha az élesztő felfutott, adjuk a lisztes keverékhez, és gyúrjunk belőle sima tésztát. Takarjuk le, majd tegyük meleg helyre, hogy szépen megkelhessen. Nagyjából egy óra alatt a duplája lesz, ekkor adjuk hozzá a kandírozott gyümölcsöket, a mazsolát, reszeljük bele a marcipánt. Gyúrjuk össze újra és szedjük ketté a tésztát, ebből ugyanis két kalács kijön. Én püspökkenyér formában sütöttem, de eredetileg a stollen alakja hosszúkás, középen kissé magasabb. A formában újra kelesszük meg, majd tegyük előmelegített sütőbe. Először 10 percig süssük 200 fokon, majd vegyük le 180 fokra és további 40 percig süssük. Amikor elkészül, felolvasztjuk a vajat, megkenjük vele a még forró kalácsot, és vastagon megszórjuk porcukorral. A porcukor rétegnek köszönhetően nagyon sokáig eláll.

Továbbküldöm

Most, hogy a könyv végre kijött a nyomdából, úgy határoztam, főzni is fogok. Sőt, nem csupán főzök, ide is felrakom.

Néhány nappal ezelőtt csevdát készítettünk. A csevda (chevda) nagyon népszerű snack Indiában. Vékonyra gyalult sült krumpli, magok és fűszerek keveréke. Viszonylag hosszú ideig eláll. Amolyan indiai „diák csemege”. Elkészítéséhez végtelen számú recept létezik, amit itt írok, kissé csípős a belevágott zöldpaprikától. Ha gyerekeket kínálunk vele, nyugodtan hagyjuk ki, és ha az itt leírt magok közül valamelyik nincs otthon, pótoljuk mással. Be kell vallanom, indiai ételek terén meglehetősen konzervatív vagyok, most mégis azt javaslom: ezzel a recepttel bátran kísérletezzünk, készítsük el ízlés szerint.

Hozzávalók:

4-5 nagy krumpli

olaj a sütéshez

6-8 curry levél

3 ek mazsola

3 ek sótlan kesudió

3 ek sótlan pisztácia

egy erős zöldpaprika fele

1 kk amchor (mangópor, elhagyható)

1 kk feketesó

só ízlés szerint

A krumplit meghámozzuk, majd lereszeljük (a reszelőnek azon a részén, amin az almát szoktuk). Beáztatjuk bő vízbe, majd 10 perc múlva lecseréljük a vizet. 3-szor 4-szer cseréljük a vizet, így a keményítő kiázik, és a krumpli kellemesen ropogós lesz. Amíg a krumplit áztatjuk, bő olajban külön-külön kisütjük a többi hozzávalót. Néhány másodperc alatt a curry levelet, utána a mazsolát. A mazsola rendkívül gyorsan megsül, amint felfúvódik, rögtön kiszedjük. Ezután kisütjük a magokat is, majd a vékony karikákra vágott zöldpaprikát. Amint egy kevés színt kapnak, rögtön vegyük ki őket a forró olajból. Legyünk résen, mert nagyon gyorsan megsül minden, ha megégnek, kidobhatjuk.

Ha a krumpli kiázott, azt is megsütjük. Ezután összekeverjük a hozzávalókat és a fűszereket: a mangóport, a feketesót és a sót. Azért teszünk bele kétféle sót, mert a feketesóból sokat kellene beletenni ahhoz, hogy megfelelően sós legyen, de ekkor a kénes íze már túlságosan erős lenne. Alaposan összekeverjük az egészet, és készen is vagyunk.

Továbbküldöm

Írtam egy szakácskönyvet. Az a címe, hogy A kerttől a konyháig. Nem újdonságokról szól, inkább őseink bölcsességéhez, természetes életmódjához szerettem volna visszatérni. A 108 receptből, ételfotókból álló könyv kertészkedési tippeket, hasznos tudnivalókat is tartalmaz.

“Úgy gondolom a friss, saját magunk által szedett zöldségeknél nincs jobb. Más az íze, mint a boltinak, ezáltal más lesz a belőle készített étel íze is. A természetes alapanyagok használata egyre inkább a gasztronómia fontos részévé válik. A kertészkedés harmonikus kapcsolatot teremt a környezettel, ugyanakkor válasz a jól ismert válság problémára is.

Mi kell ahhoz, hogy szemet gyönyörködtető és ízletes ételt főzzünk, amely elégedetté teszi az érzékszerveket? Semmiképpen sem drága, különleges alapanyagok. A hozzávalói a következők:

◆ Egy nagy adag szeretet. A főzésben ez a legfontosabb tényező. Amikor a háziasszony főz a családjának, a kedvenc fogásaikat készíti, mert így fejezi ki a szeretetét. Nemhiába mondják: az ember szívéhez a gyomrán át vezet az út.

◆ Lelkesedés és némi fantázia.

◆ Néhány jó recept.

◆ Egészséges, energiadús hozzávalók. Lehetőleg a saját kertünkből, ha nem, a piacról.

És ami mindezt megkönnyíti s mindennapi étkezésünket még harmonikusabbá teszi, az éppen az az egyszerű alapelv, melyre a könyvemet is igyekeztem felépíteni: mindig az adott évszaknak megfelelő alapanyagokból készíthető a legolcsóbb és legegészségesebb étel.”

A színes, 148 oldalas kiadvány ára 2200 Ft.

Kaldeneker György ajánlása a könyvhöz:

Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretnének elszakadni a rohanó nagyvárosi világtól, picit megpihenni egy nyugodt, ideális környezetben. Mindenkinek, akinek a főzés nem unott és kötelező munka, hanem szeretetteljes gondoskodást jelent.

Kaldeneker György

szakács

A könyv várható megjelenése december 8. Aki itt az oldalon megrendeli, 15 % kedvezményben részesül. A kiadványt utánvételes csomagként küldjük ki  (1980 Ft + utánvétes postaköltség). Ha szeretnéd megrendelni, írj egy kommentet vagy egy levelet a vegavarazs@1108.cc címre.

Továbbküldöm

A mezőgazdasági állattartás sokkal jobban – mintegy 51%-ban – járul hozzá az üvegházhatás kialakulásához, mint korábban gondolták. Ebbe nemcsak az állatok által kibocsátott gázok, hanem például a tartásuk, a hús feldolgozásának, tárolásának energiaigénye is beleszámít.

Az ENSZ egy 2006-os elemzése már felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket jelent az állattartás a klímára, érzékletes példa volt, hogy például a szarvasmarhák által kibocsátott metán milyen mértékben fokozza az üvegházhatás kialakulását. Az akkori számítások szerint az állattenyésztés – és a hozzá köthető tevékenységek, iparágak – a világ károsanyag-kibocsátásának 18 százalékát teszik ki, és ez meghaladja a szállítási szektor környezetkárosítását.

A World Watch Institute új tanulmánya szerint viszont sokkal rosszabb a helyzet, mert „az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázoknak legalább 51 százaléka az állattenyésztésből ered.”

A várhatóan nagy vitákat kiváltó tanulmány írói úgy számolnak, hogy a világ mezőgazdasági állatállományai – tehenek, sertések, juhok, kecskék, tevék, szárnyasok stb. – évente 32 milliárd tonnányi széndioxidot és más káros gázt bocsátanak ki (figyelembe véve a légzést is), és ez több mint az ipari termelésé. A becslések szerint a levegőbe kerülő metán legalább 37 százaléka a szarvasmarháktól ered, és az újabb elméletek szerint a metán harmincháromszor károsabb az éghajlatra, mint a széndioxid. A közvetlen gázkibocsátás mellett rendkívüli károkat okoz az is, hogy egyre nagyobb az állattartásra – ide értve a takarmányozást – felhasznált földek nagysága, vagyis csökken az erdők és természetes növények területe. Arról nem is beszélve – állítják a tanulmány szerzői -, hogy a hústermesztés igen sok járulékos költséggel jár, például az európai sertéseknek Brazíliából szállítják az olcsó szóját, ahogy igen energiaigényes maga a húsevés is, hiszen a húst hűtve kell tárolni, és sokáig kell főzni.

A szakértők úgy vélik, az állattenyésztési gyakorlat megváltoztatása, vagy egyszerűbben fogalmazva: a húsevés visszafogása ma fontosabb feladat a klímavédelemben, mint a fosszilis energiaforrások kiváltása a megújuló energiával. És állítólag az energiafelhasználás megváltoztatásánál gyorsabb eredménnyel kecsegtet a vegetáriánus étkezés, ahogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének elnöke, Rejendra Pachauri mondta: „a csökkentett húsfogyasztás a legvonzóbb lehetőség az éghajlat változásának kivédésében”.

Mezőgazdasági szakemberek azt mondják, ezeket az adatokat és elméleteket nagyon alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt cselekednénk, pláne ha meggondoljuk, hogy a világ sok országában a kormányok is támogatják valamilyen formában a mezőgazdaságot, a hústermelést. Kérdés, hogy politikailag mennyire lenne bölcs az amúgy is gyakran tiltakozó állattartókat az állományuk radikális csökkentésére kényszeríteni. Ráadásul nemrégen még az is kiderült, hogy a házi kedvencek tartása is károsítja az éghajlatot. Új-zélandi kutatók szerint legalábbis egy középtermetű kutya táplálásának ökológiai költsége – évi 164 kiló húst és 95 kiló gabonafélét számítva – akkora, mintha 10 ezer kilométert vezetnénk egy 4,6 literes Land Cruisert.

Forrás: MR Online

Továbbküldöm